Megújultunk

Átalakult éttermünk , kívül belül. Tágas letisztult fedett, téliesített helységünkben nagyobb csoportok is kényelmesen elegáns környezetben gazdagodhatnak hazai és nemzetközi kulináris élményekkel.
ÉTLAP


A torkos csütörtök a farsang különleges napjainak egyike, mely valaha része volt a magyar népszokásoknak is. Lényege, hogy - a közelgő nagyböjt előtt - ezen a napon bőségesen fogyasztottak zsírban gazdag, és egyben a farsangi időszakhoz kötődő ételeket (pl. fánk), valamint megengedett volt a szokásosnál mohóbban, torkosabban étkezni.

Története

A 20. század második felében hazánkban történt politikai változások azonban nagyban módosították a farsangi szokásokat is: módszeresen szerveztek és szerveznek néha ma is nagyböjti hétvégékre, sőt akár hamvazószerda napjára is munkahelyi és iskolai összejöveteleket, bálokat, bőséges étkezéssel járó rendezvényeket. A torkos csütörtök hagyománya ennek következtében hamar megkopott és elhalt.

A rendszerváltást követően még évekig nem emlegették a torkos csütörtököt, mígnem a Magyar Turizmus Zrt. kezdeményezésére, egyfajta vendéglői reklámfogásként az utóbbi években újjáélesztették emlékét, hagyományát. Eredeti napja feltehetően a hamvazószerda előtti csütörtök: azon európai országokban (pl. Olaszországban giovedí grasso, Lengyelországban tłusty czwartek, Németországban Fetter Donnerstag), ahol hagyománya folyamatos, ma is ekkor tartják. Magyarországon a hamvazószerda utáni csütörtökre helyezve élesztették újjá, egyes források szerint az oka a gazdaságosság, és azért esne erre a napra mert a háztartásban mégis megmaradt húsételek, hogy ne vesszenek kárba úgymond engedélyezett az elfogyasztásuk eme torkos napon, ez azonban a külföldi párhuzamokat tekintve téves lehet, korrigálása célszerűvé válhat.

A régi magyar népszokás szerint is a hamvazószerda előtti napon, azaz húshagyó kedden kellett elfogyasztani az utolsó húsételeket, ezt követően a háziasszonyok a főzőedényeket a szokásosnál is alaposabban mosták el, nehogy hús- vagy zsírmaradványok kerüljenek a hamvazószerdával kezdődő nagyböjt ételeibe. Meglepő tehát azt feltételezni, hogy a korábbi, a mainál sokkal szigorúbb katolikus szabályozás, a mainál jóval erősebben őrzött néphagyományok idején a torkos csütörtök hamvazószerda után lett volna. Ennek ellenére egyes magyar források és népi elnevezések (kisfarsang, csonka csütörtök, halottak húshagyata) azt a látszatot keltik, hogy hazánkban a régebbi időkben is a jelenleg használatos időpontban tarthatták meg, ennek megbízható tisztázása komolyabb kutatást igényelne. Az utóbb említett megközelítést olvashatjuk A Magyar Néprajzi Lexikonban, miszerint a hamvazószerdát követő második böjti napon, a böjtöt megszakítják, annak céljából, hogy a farsangi ünnepségek után megmaradt hús ételek elfogyasztásra kerüljenek.[4] Elképzelhető, hogy ugyanaz az elnevezés két teljesen különböző indíttatású és eredetű szokást is takar, amelyek megtartása függhetett az adott terület többségi vallásfelekezetétől.

Általában a keresztény világban a torkos csütörtök a farsangi főszezon, a karnevál első napja. Az ezt követő pénteki napon - mivel a régi katolikus szabályok szerint minden pénteki napon Jézus halálának emlékére böjtösen étkeztek - a lendület alább hagyott, szombattól kezdve azonban egészen hétfő éjjelig, kedd reggelig tarthatták a mulatságokat. Kedden este - nehogy véletlenül is átlépjék az éjfélt, és így hamvazószerda napján bálozzanak - már nem volt különösebb ünneplés.

Continue Reading

07 febr 2017 by ZooLee

Twitter

Chatbox



No messages yet.